Rákóczi régiség (online)
ÁRAJÁNLATÁT ELKÜLDHETI e-mailben:rakocziauction@gmail.com AMEDDIG a TERMÉKEN NINCS LICIT !


Attica BC.449

Stolen Works of Art

LiveAuctioneers


Special Hand Persians

Buy at Art.com

Minden amit az izraeli ékszerekről
tudni szeretnél



Kormos Kapitány

Visit webantique.org Published in 40 languages International Online Auction House


Z-Clinic


History Store - Museum Replicas, Guns, Swords, Reproductions, Gifts & Collectibles

Level A conformance icon, 
          W3C-WAI Web Content Accessibility Guidelines 1.0

Visit Art.com

Visit Art.com

Buy at Art.com
Tour Ireland Connemira Mg...
Buy From Art.com

Buy at Art.com

Visit Art.com

Buy at Art.com

Buy at Art.com

Buy at Art.com

Buy at Art.com


The World Clock





Visit Art.com


Notgeld

WEBANTIQUE.ORG RAKOCZIREGISEG.HU

Felhasználónév:

Jelszó:


 

Book-Paper Restoration

Könyv-Papír
Restaurálás

Honterus Antikvárium


Honterus
Antique Books


Fireplace Antique Clock 19th century


24 carat gold-plated Silver


All Along The Watchtower

LiveAuctioneers

artprice


ZEUS


Napoléon Postcards



Golden Candlesticks 19th Century

Visit Art.com

Buy at Art.com
Jimi Hendrix
Buy From Art.com

Buy at Art.com
Eric Burdon and the Anima...
Buy From Art.com

Visit Art.com

Visit Art.com

Buy at Art.com
Color Studies
Buy From Art.com
Visit Art.com

Buy at Art.com
Hustler
Buy From Art.com

Buy at Art.com
Cream Farewell Concert
Buy From Art.com

WEBANTIQUE.ORG

Visit Art.com


regijatek.hu vilagermei.hu notgeldweb.de vilagpenzei.hu notgeldweb.com folkartweb.org oldmoneyweb.com bookantique.com antikaukciok.hu


Buy at Art.com
Lammaliatrice
Buy From Art.com

Buy at Art.com
Gramophone
Buy From Art.com

Buy at Art.com
Good Morning
Buy From Art.com


Buy at Art.com
Vintage Global Map II
Buy From Art.com

Buy at Art.com
Antique Map, Cartographica III
Buy From Art.com

Visit Art.com


Captain Kormos

Előző   2 3 4 5 6...   Következő
 

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Bourgas
1965
Bulgária
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-7112
Kikiáltási ár: 300 HUF
Licitek száma: 0
Utolsó licit: 0 HUF
Aukció kezdete: 2017-08-16 10:16:08
Aukció vége: 2017-08-23 10:16:08
Aukció lezárása: 6 nap 8 óra
39 perc 42 mp
Licitlépcső: 50 HUF
   
Leírás: Bourgas 1965 Bulgária    

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Brassó
1960-as
évekből
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-7087
Kikiáltási ár: 300 HUF
Licitek száma: 0
Utolsó licit: 0 HUF
Aukció kezdete: 2017-08-16 10:16:08
Aukció vége: 2017-08-23 10:16:08
Aukció lezárása: 6 nap 8 óra
39 perc 42 mp
Licitlépcső: 100 HUF
   
Leírás: Brassó Románia 1960-as évekből
képeslapon
 
 

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Brockhaus
Real-Encyklopädie
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-7259
Kikiáltási ár: 14000 HUF
Licitek száma: 1
Utolsó licit: 14500 HUF
Aukció kezdete: 2011-11-15 21:35:21
Aukció vége: 2011-11-22 21:35:21
Aukció lezárása: Lezárva
Licitlépcső: 500 HUF
   
Leírás: Allgemeine deutsche Real-Encyklopädie
für die gebildeten Stände.
Conversations-Lexikon. In 2-15 Bänden.
 
 

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Budapest
Sajtókiállítás
1948
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-6847
Kikiáltási ár: 800 HUF
Licitek száma: 1
Utolsó licit: 900 HUF
Aukció kezdete: 2012-05-20 01:18:38
Aukció vége: 2012-05-27 01:18:38
Aukció lezárása: Lezárva
Licitlépcső: 100 HUF
   
Leírás: Budapest (Sajtókiállítás 1948) A
magyar szabadságharc századik
évfordulójára rendezett kiállítása
a Nemzeti Múzeumban 1948
 
 

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Budapest
1942
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-6849
Kikiáltási ár: 600 HUF
Licitek száma: 1
Utolsó licit: 700 HUF
Aukció kezdete: 2013-02-01 20:31:10
Aukció vége: 2013-02-08 20:31:10
Aukció lezárása: Lezárva
Licitlépcső: 100 HUF
   
Leírás: Budapesti látkép a Szent Gellért
szoborral 1942
 
 

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Budapest
1942
Nemzetközi
Vásár
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-6848
Kikiáltási ár: 1200 HUF
Licitek száma: 0
Utolsó licit: 0 HUF
Aukció kezdete: 2017-08-12 17:11:46
Aukció vége: 2017-08-19 17:11:46
Aukció lezárása: 2 nap 15 óra
35 perc 20 mp
Licitlépcső: 100 HUF
   
Leírás: Budapest 1942 aug.14-24 Nemzetközi
Vásár -Háborús Vásár-
 
 

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Budapest
1943
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-6850
Kikiáltási ár: 600 HUF
Licitek száma: 1
Utolsó licit: 700 HUF
Aukció kezdete: 2013-02-03 16:02:09
Aukció vége: 2013-02-10 16:02:09
Aukció lezárása: Lezárva
Licitlépcső: 100 HUF
   
Leírás: Budapest 1943 Országház    

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Bulgaria
Bourgas
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-7108
Kikiáltási ár: 300 HUF
Licitek száma: 0
Utolsó licit: 0 HUF
Aukció kezdete: 2017-08-10 01:24:20
Aukció vége: 2017-08-24 01:36:26
Aukció lezárása: 7 nap 0 óra
0 perc 0 mp
Licitlépcső: 50 HUF
   
Leírás: Bulgaria Bourgas    

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Cloitre De
Rila
Bulgária
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-7105
Kikiáltási ár: 300 HUF
Licitek száma: 0
Utolsó licit: 0 HUF
Aukció kezdete: 2017-08-16 03:40:36
Aukció vége: 2017-08-23 03:40:36
Aukció lezárása: 6 nap 2 óra
4 perc 10 mp
Licitlépcső: 50 HUF
   
Leírás: Cloitre De Rila Bulgária    

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Csáktornya
1942
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-6877
Kikiáltási ár: 800 HUF
Licitek száma: 1
Utolsó licit: 900 HUF
Aukció kezdete: 2013-08-03 16:29:02
Aukció vége: 2013-08-10 16:29:02
Aukció lezárása: Lezárva
Licitlépcső: 100 HUF
   
Leírás: Csáktornya 1942 Csáktornya (horvátul
Čakovec, németül Tschakturn) város
Horvátországban, Csáktornya 1943
1910-ben 5213 lakosából 2433 magyar,
2404 horvát és 251 német volt. A
trianoni békeszerződésig Zala
vármegye Csáktornyai járásához
tartozott, utána a
Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz
csatolták. Jugoszlávia 1941-ben
bekövetkezett széthullása után
ismét Magyarországhoz került a
város, majd a II. világháború után
az ismét létrejött Jugoszlávia
része lett. A városnak 1999-ben 27 000
lakosa volt. Muraköz megye
székhelye.Csáktornya vára a 13.
században épült. A 16. században a
Zrínyiek sokszög alakúra
bővítették és jelentősen
megerősítették. A 18. század első
felében az Althan grófok kényelmes
barokk palotává építették át.
1923-ig a Festeticsek tulajdona volt,
akik a 19. században cukorgyárat
alakítottak ki benne, majd a helyi
iparkamara vette meg az épületet.
1946-tól gazdasági iskola és
diákotthon működött itt. 1954-óta a
várban a Muraközi Múzeum található.
Ma történeti és vadászati
kiállítás látható benne. Itt
látható a szigetvári hős töredékes
sírlapja. A város másik történelmi
műemléke a ferences templom és
kolostor. A kolostor helyén korábban
egy fából épített kolostor állt,
melyet Zrínyi Miklós építtetett
újjá. A mai épületet 1702 és 1750
között emelték. A templom Szent
Miklós püspök tiszteletére van
szentelve. Belseje a barokk stílusnak
megfelelően gazdagon díszített.
Barokk tornyát 1753 és 1757 között
emelték. A Republike téren áll
Zrínyi Miklós 1904-ben emelt
emlékoszlopa (Aróky Aladár műve),
rajta a költő és hadvezér
domborműve. A városi parkban
található a Muraköz szülöttének,
Szent Jeromosnak 1766-ban készített
szobra Veit Königer stájer
szobrászművész alkotása. A
Szentilonai úton található a
Festetics grófok egykori késő
romantikus kastélya, 1855 és 1888
között az egykori cukorgyárhoz
tartozott. Ma a városi kórház
működik benne. A város
központjában a Ferenc (Franjevački
trg) és a Köztársaság (Trg
Republike) tereket összekötő Tomislav
király utca több, a 18. és a 19.
században épített házat foglal
magába. A Kralja Tomislava 1 szám
alatti Városháza 1816-ban épült
késő barokk stílusban. A 19. század
végén és a 20. század elején
épültek a 2, 8 és 18 szám alatti
házak. Ebben az időben több
földszintes és egyemeletes ház
épült historizáló stílusban. Ide
tartozik az 1888-ban épített
tanárképző iskola, az 1900-ban emelt
új Városháza épülete és az
1919-ben épített Első Horvát
Takarékpénztár, mely ma a helyi
önkormányzat székhelye. Luxus
igényeket elégített ki az egykori
Kereskedelmi Kaszinó 1903-ban Horváth
Ödön tervei szerint készült, magyar
szecessziós stílusú épülete. A
gazdag városi polgárság
találkozóhelye volt kártyaszobákkal,
játékteremmel, olvasóteremmel és
táncteremmel. Čakovec (Croatian
pronunciation: [ˈtʃǎkɔʋɛts]) is a
city in northern Croatia, located around
90 kilometres north of Zagreb, the
Croatian capital. Čakovec is both the
county seat and largest city of
Međimurje County, the northernmost,
smallest and most densely populated
Croatian county. Apart from its urban
area, the City of Čakovec also includes
the nearby villages of Ivanovec,
Krištanovec, Kuršanec, Mačkovec,
Mihovljan, Novo Selo na Dravi, Novo Selo
Rok, Savska Ves, Slemenice, Šandorovec,
Totovec and Žiškovec, while the
adjacent villages of Belica,
Nedelišće, Pribislavec, Strahoninec
and Šenkovec are seats of separate
municipalities, although they are all
located within 5 kilometres of the
city\\\\\\\\\\\\\\\'s centre. The
city\\\\\\\\\\\\\\\'s urban area has a
population of around 17,000.[1] The
total population of the
city\\\\\\\\\\\\\\\'s urban area and all
of the aforementioned villages is
approximately 45,000.
 
 

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Csáktornya
1943
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-6874
Kikiáltási ár: 800 HUF
Licitek száma: 1
Utolsó licit: 900 HUF
Aukció kezdete: 2013-08-01 22:42:19
Aukció vége: 2013-08-08 22:42:19
Aukció lezárása: Lezárva
Licitlépcső: 100 HUF
   
Leírás: Csáktornya (horvátul Čakovec,
németül Tschakturn) város
Horvátországban, Csáktornya 1943
1910-ben 5213 lakosából 2433 magyar,
2404 horvát és 251 német volt. A
trianoni békeszerződésig Zala
vármegye Csáktornyai járásához
tartozott, utána a
Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz
csatolták. Jugoszlávia 1941-ben
bekövetkezett széthullása után
ismét Magyarországhoz került a
város, majd a II. világháború után
az ismét létrejött Jugoszlávia
része lett. A városnak 1999-ben 27 000
lakosa volt. Muraköz megye
székhelye.Csáktornya vára a 13.
században épült. A 16. században a
Zrínyiek sokszög alakúra
bővítették és jelentősen
megerősítették. A 18. század első
felében az Althan grófok kényelmes
barokk palotává építették át.
1923-ig a Festeticsek tulajdona volt,
akik a 19. században cukorgyárat
alakítottak ki benne, majd a helyi
iparkamara vette meg az épületet.
1946-tól gazdasági iskola és
diákotthon működött itt. 1954-óta a
várban a Muraközi Múzeum található.
Ma történeti és vadászati
kiállítás látható benne. Itt
látható a szigetvári hős töredékes
sírlapja. A város másik történelmi
műemléke a ferences templom és
kolostor. A kolostor helyén korábban
egy fából épített kolostor állt,
melyet Zrínyi Miklós építtetett
újjá. A mai épületet 1702 és 1750
között emelték. A templom Szent
Miklós püspök tiszteletére van
szentelve. Belseje a barokk stílusnak
megfelelően gazdagon díszített.
Barokk tornyát 1753 és 1757 között
emelték. A Republike téren áll
Zrínyi Miklós 1904-ben emelt
emlékoszlopa (Aróky Aladár műve),
rajta a költő és hadvezér
domborműve. A városi parkban
található a Muraköz szülöttének,
Szent Jeromosnak 1766-ban készített
szobra Veit Königer stájer
szobrászművész alkotása. A
Szentilonai úton található a
Festetics grófok egykori késő
romantikus kastélya, 1855 és 1888
között az egykori cukorgyárhoz
tartozott. Ma a városi kórház
működik benne. A város
központjában a Ferenc (Franjevački
trg) és a Köztársaság (Trg
Republike) tereket összekötő Tomislav
király utca több, a 18. és a 19.
században épített házat foglal
magába. A Kralja Tomislava 1 szám
alatti Városháza 1816-ban épült
késő barokk stílusban. A 19. század
végén és a 20. század elején
épültek a 2, 8 és 18 szám alatti
házak. Ebben az időben több
földszintes és egyemeletes ház
épült historizáló stílusban. Ide
tartozik az 1888-ban épített
tanárképző iskola, az 1900-ban emelt
új Városháza épülete és az
1919-ben épített Első Horvát
Takarékpénztár, mely ma a helyi
önkormányzat székhelye. Luxus
igényeket elégített ki az egykori
Kereskedelmi Kaszinó 1903-ban Horváth
Ödön tervei szerint készült, magyar
szecessziós stílusú épülete. A
gazdag városi polgárság
találkozóhelye volt kártyaszobákkal,
játékteremmel, olvasóteremmel és
táncteremmel. Čakovec (Croatian
pronunciation: [ˈtʃǎkɔʋɛts]) is a
city in northern Croatia, located around
90 kilometres north of Zagreb, the
Croatian capital. Čakovec is both the
county seat and largest city of
Međimurje County, the northernmost,
smallest and most densely populated
Croatian county. Apart from its urban
area, the City of Čakovec also includes
the nearby villages of Ivanovec,
Krištanovec, Kuršanec, Mačkovec,
Mihovljan, Novo Selo na Dravi, Novo Selo
Rok, Savska Ves, Slemenice, Šandorovec,
Totovec and Žiškovec, while the
adjacent villages of Belica,
Nedelišće, Pribislavec, Strahoninec
and Šenkovec are seats of separate
municipalities, although they are all
located within 5 kilometres of the
city\'s centre. The city\'s urban area
has a population of around 17,000.[1]
The total population of the city\'s
urban area and all of the aforementioned
villages is approximately 45,000.
 
 

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Csáktornya
1943
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-6876
Kikiáltási ár: 800 HUF
Licitek száma: 1
Utolsó licit: 900 HUF
Aukció kezdete: 2013-08-02 13:34:23
Aukció vége: 2013-08-09 13:34:23
Aukció lezárása: Lezárva
Licitlépcső: 100 HUF
   
Leírás: Csáktornya 1943(old postcard)
Róm.Katolikus Templom belseje
Csáktornya (horvátul Čakovec,
németül Tschakturn) város
Horvátországban, Csáktornya 1943
1910-ben 5213 lakosából 2433 magyar,
2404 horvát és 251 német volt. A
trianoni békeszerződésig Zala
vármegye Csáktornyai járásához
tartozott, utána a
Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz
csatolták. Jugoszlávia 1941-ben
bekövetkezett széthullása után
ismét Magyarországhoz került a
város, majd a II. világháború után
az ismét létrejött Jugoszlávia
része lett. A városnak 1999-ben 27 000
lakosa volt. Muraköz megye
székhelye.Csáktornya vára a 13.
században épült. A 16. században a
Zrínyiek sokszög alakúra
bővítették és jelentősen
megerősítették. A 18. század első
felében az Althan grófok kényelmes
barokk palotává építették át.
1923-ig a Festeticsek tulajdona volt,
akik a 19. században cukorgyárat
alakítottak ki benne, majd a helyi
iparkamara vette meg az épületet.
1946-tól gazdasági iskola és
diákotthon működött itt. 1954-óta a
várban a Muraközi Múzeum található.
Ma történeti és vadászati
kiállítás látható benne. Itt
látható a szigetvári hős töredékes
sírlapja. A város másik történelmi
műemléke a ferences templom és
kolostor. A kolostor helyén korábban
egy fából épített kolostor állt,
melyet Zrínyi Miklós építtetett
újjá. A mai épületet 1702 és 1750
között emelték. A templom Szent
Miklós püspök tiszteletére van
szentelve. Belseje a barokk stílusnak
megfelelően gazdagon díszített.
Barokk tornyát 1753 és 1757 között
emelték. A Republike téren áll
Zrínyi Miklós 1904-ben emelt
emlékoszlopa (Aróky Aladár műve),
rajta a költő és hadvezér
domborműve. A városi parkban
található a Muraköz szülöttének,
Szent Jeromosnak 1766-ban készített
szobra Veit Königer stájer
szobrászművész alkotása. A
Szentilonai úton található a
Festetics grófok egykori késő
romantikus kastélya, 1855 és 1888
között az egykori cukorgyárhoz
tartozott. Ma a városi kórház
működik benne. A város
központjában a Ferenc (Franjevački
trg) és a Köztársaság (Trg
Republike) tereket összekötő Tomislav
király utca több, a 18. és a 19.
században épített házat foglal
magába. A Kralja Tomislava 1 szám
alatti Városháza 1816-ban épült
késő barokk stílusban. A 19. század
végén és a 20. század elején
épültek a 2, 8 és 18 szám alatti
házak. Ebben az időben több
földszintes és egyemeletes ház
épült historizáló stílusban. Ide
tartozik az 1888-ban épített
tanárképző iskola, az 1900-ban emelt
új Városháza épülete és az
1919-ben épített Első Horvát
Takarékpénztár, mely ma a helyi
önkormányzat székhelye. Luxus
igényeket elégített ki az egykori
Kereskedelmi Kaszinó 1903-ban Horváth
Ödön tervei szerint készült, magyar
szecessziós stílusú épülete. A
gazdag városi polgárság
találkozóhelye volt kártyaszobákkal,
játékteremmel, olvasóteremmel és
táncteremmel. Čakovec (Croatian
pronunciation: [ˈtʃǎkɔʋɛts]) is a
city in northern Croatia, located around
90 kilometres north of Zagreb, the
Croatian capital. Čakovec is both the
county seat and largest city of
Međimurje County, the northernmost,
smallest and most densely populated
Croatian county. Apart from its urban
area, the City of Čakovec also includes
the nearby villages of Ivanovec,
Krištanovec, Kuršanec, Mačkovec,
Mihovljan, Novo Selo na Dravi, Novo Selo
Rok, Savska Ves, Slemenice, Šandorovec,
Totovec and Žiškovec, while the
adjacent villages of Belica,
Nedelišće, Pribislavec, Strahoninec
and Šenkovec are seats of separate
municipalities, although they are all
located within 5 kilometres of the
city\'s centre. The city\'s urban area
has a population of around 17,000.[1]
The total population of the city\'s
urban area and all of the aforementioned
villages is approximately 45,000.
 
 

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Csáktornyai
részletek
1944
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-6875
Kikiáltási ár: 800 HUF
Licitek száma: 0
Utolsó licit: 0 HUF
Aukció kezdete: 2017-08-11 20:50:33
Aukció vége: 2017-08-18 20:50:33
Aukció lezárása: 1 nap 19 óra
14 perc 7 mp
Licitlépcső: 100 HUF
   
Leírás: Csáktornyai részletek 1944
Csáktornya (horvátul Čakovec,
németül Tschakturn) város
Horvátországban, Csáktornya 1943
1910-ben 5213 lakosából 2433 magyar,
2404 horvát és 251 német volt. A
trianoni békeszerződésig Zala
vármegye Csáktornyai járásához
tartozott, utána a
Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz
csatolták. Jugoszlávia 1941-ben
bekövetkezett széthullása után
ismét Magyarországhoz került a
város, majd a II. világháború után
az ismét létrejött Jugoszlávia
része lett. A városnak 1999-ben 27 000
lakosa volt. Muraköz megye
székhelye.Csáktornya vára a 13.
században épült. A 16. században a
Zrínyiek sokszög alakúra
bővítették és jelentősen
megerősítették. A 18. század első
felében az Althan grófok kényelmes
barokk palotává építették át.
1923-ig a Festeticsek tulajdona volt,
akik a 19. században cukorgyárat
alakítottak ki benne, majd a helyi
iparkamara vette meg az épületet.
1946-tól gazdasági iskola és
diákotthon működött itt. 1954-óta a
várban a Muraközi Múzeum található.
Ma történeti és vadászati
kiállítás látható benne. Itt
látható a szigetvári hős töredékes
sírlapja. A város másik történelmi
műemléke a ferences templom és
kolostor. A kolostor helyén korábban
egy fából épített kolostor állt,
melyet Zrínyi Miklós építtetett
újjá. A mai épületet 1702 és 1750
között emelték. A templom Szent
Miklós püspök tiszteletére van
szentelve. Belseje a barokk stílusnak
megfelelően gazdagon díszített.
Barokk tornyát 1753 és 1757 között
emelték. A Republike téren áll
Zrínyi Miklós 1904-ben emelt
emlékoszlopa (Aróky Aladár műve),
rajta a költő és hadvezér
domborműve. A városi parkban
található a Muraköz szülöttének,
Szent Jeromosnak 1766-ban készített
szobra Veit Königer stájer
szobrászművész alkotása. A
Szentilonai úton található a
Festetics grófok egykori késő
romantikus kastélya, 1855 és 1888
között az egykori cukorgyárhoz
tartozott. Ma a városi kórház
működik benne. A város
központjában a Ferenc (Franjevački
trg) és a Köztársaság (Trg
Republike) tereket összekötő Tomislav
király utca több, a 18. és a 19.
században épített házat foglal
magába. A Kralja Tomislava 1 szám
alatti Városháza 1816-ban épült
késő barokk stílusban. A 19. század
végén és a 20. század elején
épültek a 2, 8 és 18 szám alatti
házak. Ebben az időben több
földszintes és egyemeletes ház
épült historizáló stílusban. Ide
tartozik az 1888-ban épített
tanárképző iskola, az 1900-ban emelt
új Városháza épülete és az
1919-ben épített Első Horvát
Takarékpénztár, mely ma a helyi
önkormányzat székhelye. Luxus
igényeket elégített ki az egykori
Kereskedelmi Kaszinó 1903-ban Horváth
Ödön tervei szerint készült, magyar
szecessziós stílusú épülete. A
gazdag városi polgárság
találkozóhelye volt kártyaszobákkal,
játékteremmel, olvasóteremmel és
táncteremmel. Čakovec (Croatian
pronunciation: [ˈtʃǎkɔʋɛts]) is a
city in northern Croatia, located around
90 kilometres north of Zagreb, the
Croatian capital. Čakovec is both the
county seat and largest city of
Međimurje County, the northernmost,
smallest and most densely populated
Croatian county. Apart from its urban
area, the City of Čakovec also includes
the nearby villages of Ivanovec,
Krištanovec, Kuršanec, Mačkovec,
Mihovljan, Novo Selo na Dravi, Novo Selo
Rok, Savska Ves, Slemenice, Šandorovec,
Totovec and Žiškovec, while the
adjacent villages of Belica,
Nedelišće, Pribislavec, Strahoninec
and Šenkovec are seats of separate
municipalities, although they are all
located within 5 kilometres of the
city\\\\\\\\\\\\\\\'s centre. The
city\\\\\\\\\\\\\\\'s urban area has a
population of around 17,000.[1] The
total population of the
city\\\\\\\\\\\\\\\'s urban area and all
of the aforementioned villages is
approximately 45,000.
 
 

A nagyításhoz kattintson a képre
     
Megnevezés: Családi
felvétel
1920-as
évek
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-7063
Kikiáltási ár: 800 HUF
Licitek száma: 0
Utolsó licit: 0 HUF
Aukció kezdete: 2017-08-11 20:50:33
Aukció vége: 2017-08-18 20:50:33
Aukció lezárása: 1 nap 19 óra
14 perc 7 mp
Licitlépcső: 50 HUF
   
Leírás: Családi felvétel 1920-as évek    

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Családi
felvétel
1920-as
évek
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-7064
Kikiáltási ár: 400 HUF
Licitek száma: 0
Utolsó licit: 0 HUF
Aukció kezdete: 2017-08-11 20:50:33
Aukció vége: 2017-08-18 20:50:33
Aukció lezárása: 1 nap 19 óra
14 perc 7 mp
Licitlépcső: 50 HUF
   
Leírás: Családi felvétel 1920-as évek    

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Csendélet
1931
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-7030
Kikiáltási ár: 400 HUF
Licitek száma: 0
Utolsó licit: 0 HUF
Aukció kezdete: 2017-08-16 17:36:33
Aukció vége: 2017-08-23 17:36:33
Aukció lezárása: 6 nap 16 óra
0 perc 7 mp
Licitlépcső: 50 HUF
   
Leírás: Csendélet 1931    

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Csendélet
1932
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-7031
Kikiáltási ár: 400 HUF
Licitek száma: 0
Utolsó licit: 0 HUF
Aukció kezdete: 2017-08-16 17:36:33
Aukció vége: 2017-08-23 17:36:33
Aukció lezárása: 6 nap 16 óra
0 perc 7 mp
Licitlépcső: 50 HUF
   
Leírás: Csendélet 1932    

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Csendélet
1932
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-7037
Kikiáltási ár: 400 HUF
Licitek száma: 0
Utolsó licit: 0 HUF
Aukció kezdete: 2017-08-16 17:36:33
Aukció vége: 2017-08-23 17:36:33
Aukció lezárása: 6 nap 16 óra
0 perc 7 mp
Licitlépcső: 500 HUF
   
Leírás: Csendélet 1932    

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Debrecen
Ferenc
József-út
1943
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-6964
Kikiáltási ár: 500 HUF
Licitek száma: 0
Utolsó licit: 0 HUF
Aukció kezdete: 2017-08-15 00:01:06
Aukció vége: 2017-08-22 00:01:06
Aukció lezárása: 4 nap 22 óra
24 perc 40 mp
Licitlépcső: 100 HUF
   
Leírás: Debrecen Ferenc József-út 1943
Debrecen (latinul Debretinum, németül
Debrezin, szlovákul Debrecín, románul
Debrețin, lengyelül Debreczyn)
Magyarország második legnagyobb és
legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye
és a Debreceni kistérség székhelye.
A megye mintegy 38,2 %-a él
Debrecenben. Debrecen a Tiszántúl
legnagyobb és legjelentősebb városa.
Időnként „a kálvinista Róma”
néven vagy „cívisváros”-ként
emlegetik. Kelet-Magyarország, az
Észak-Alföld és a Tiszántúl
szellemi, kulturális, gazdasági,
idegenforgalmi és közlekedési
központja. A 13. században említik
először írásban. 1361-ben
mezővárosi, 1683-ban szabad királyi
városi rangot kapott. Nevét az egész
kontinensen ismerték híres
vásárairól és református
iskolájáról, mely európai
viszonylatban is kiemelkedőnek
számított. Történelme során
kétszer az Országgyűlés színhelye
volt: 1848–49-ben, és 1944-ben. Az
évszázadok folyamán többször is
tűzvész áldozata lett, a második
világháborúban jelentős károkat
szenvedett. Ma Magyarország egyik
legdinamikusabban fejlődő városa.
Debrecen város napja: április
11.Debrecen or Debretin(Hungarian
pronunciation: [ˈdɛbrɛtsɛn] (
listen), known by alternative names),[1]
is the second largest city in Hungary
after Budapest. Debrecen is the regional
centre of the Northern Great Plain
region and the seat of Hajdú-Bihar
county.
 
 

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Dombó -
Kárpátalja
1943
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-6984
Kikiáltási ár: 800 HUF
Licitek száma: 1
Utolsó licit: 900 HUF
Aukció kezdete: 2012-05-22 21:47:59
Aukció vége: 2012-05-29 21:47:59
Aukció lezárása: Lezárva
Licitlépcső: 100 HUF
   
Leírás: Dombó - Kárpátalja 1943 Templomok
Dombó (ukránul Дубове [Dubove],
románul Dâmbu) városi jellegű
település Ukrajna Kárpátaljai
területén, a Técsői járásban. A
Tarac folyó völgyében terül el, 30
km-re a járási székhelytől,
Técsőtől. Lakossága 2006-ban 8900
fő volt.A település a 10. században
jött létre. Első írásos említése
1336-ból való. Története során
több évszázadon keresztül a Magyar
Királysághoz tartozott Dombó néven.
1755-ben erdészeti központ lett, ami a
lakosság számának növekedéséhez
vezetett. Az első világháború után,
1919-ben a mai Kárpátaljával együtt
Csehszlovákiához került, ekkor kapta
a Dubove nevet. Az 1930-as években
lakossága már meghaladta a négyezer
főt. Kárpátalja 1938-as
visszacsatolását követően a
település ismét Magyarország része
lett. A második világháború alatt a
lakosság 16%-át kitevő zsidó
lakosságot deportálták. A területet
1944 őszén foglalta el a szovjet
Vörös Hadsereg. 1971-ben kapott
városi jellegű település rangot.
1945-ben Kárpátaljával együtt az
Ukrán SZSZK része lett. 1991-től az
újonnan létrejött Ukrajnához
tartozik. A település életében
jelentős fejlődést hozott a dubovei
helikoptergyár 1969-es megnyitása. Az
ipartelepítést követően a
település lakossága elérte a 10 ezer
főt. A helikoptergyár szovjet
Mil-helikopterek sárkányszerkezetének
egyes szerkezeti elemeit, valamint
egyéb könnyűfém szerkezeteket
gyártott. A helikoptergyárban
gyártottak a Tupoljev A–3-as
aeroszánt is. Az 1980-as években a
gyár felkészült a Mi–34 könnyű
helikopter sárkányszerkezetének
gyártására is, de a Szovjetunió
felbomlása miatt a tényleges
sorozatgyártásra már nem került sor.
Dombón csupán néhány befejezetlen
Mi–34-es sárkányt építettek. A
gyár a Szovjetunió felbomlása miatt
elveszítette ipari kapcsolatait és
piacait, így a gyár tevékenysége
jelentősen visszaesett. Ez kihatással
volt a településre is, az ipari
munkásság egy része elvándorolt, a
település lakossága 9 ezer fő alá
csökkent.Dubove (Ukrainian:
Дубове, Russian: Дубовое.
Dubove or Dubovoye, Hungarian: Dombó,
Romanian: Dâmbu) is an Urban-type
settlement situated in the Carpathian
Mountains in the Zakarpattia Oblast of
western Ukraine. While officially
designated as an urban-type settlement,
Dubove's character and composition more
closely resembles that of a village. The
current estimated population is around
8,900 (as of 2006)The area once known as
Subcarpathia, which includes present-day
Dubove (originally settled as Dombo),
was part of the Kingdom of Hungary from
the 10th century until 1919. Located in
the county of Máramaros, Dombo gained
prominence in 1755 when it became the
site of the district's forestry office,
which drew skilled lumberjacks and their
families from Bohemia. Following the end
of World War I in 1919, Subcarpathia,
including Dombo, was annexed by the
newly created Czechoslovak Republic and
was given its current name, Dubove, a
derivative of the Slavic word for oak
tree (дуб). During World War II,
Dubove was occupied by pro-Nazi Hungary.
In 1930, 706 (or nearly 16%) of Dubove's
4,416 inhabitants were Jewish.[1] But by
the end of World War II, virtually all
of the Jews had been exterminated. The
Red Army occupied Dubove in 1945 and the
village was officially incorporated into
the Soviet Union the following year. In
1969, Dubove became home to a major
Soviet plant, the Zakarpattia Helicopter
Production Enterprise, creating an
influx of new settlers and eventually
raising the population of the village to
over 10,000. By far the largest employer
in the area, the factory was responsible
for funding several projects in the
village, including a stadium and
technical school. But after the fall of
the Soviet Union in 1991, the factory
laid off roughly 5,000 workers and
Dubove fell on hard times. Although the
factory still creates helicopters today,
most of its resources are devoted to
producing commercial airplane seats,
satellite antennas, and children's sled
 
 

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Dombó 1943
Hídrészlet
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-6983
Kikiáltási ár: 800 HUF
Licitek száma: 2
Utolsó licit: 900 HUF
Aukció kezdete: 2012-05-22 05:33:40
Aukció vége: 2012-05-29 05:33:40
Aukció lezárása: Lezárva
Licitlépcső: 100 HUF
   
Leírás: Dombó 1943 Hídrészlet Dombó
(ukránul Дубове [Dubove],
románul Dâmbu) városi jellegű
település Ukrajna Kárpátaljai
területén, a Técsői járásban. A
Tarac folyó völgyében terül el, 30
km-re a járási székhelytől,
Técsőtől. Lakossága 2006-ban 8900
fő volt.A település a 10. században
jött létre. Első írásos említése
1336-ból való. Története során
több évszázadon keresztül a Magyar
Királysághoz tartozott Dombó néven.
1755-ben erdészeti központ lett, ami a
lakosság számának növekedéséhez
vezetett. Az első világháború után,
1919-ben a mai Kárpátaljával együtt
Csehszlovákiához került, ekkor kapta
a Dubove nevet. Az 1930-as években
lakossága már meghaladta a négyezer
főt. Kárpátalja 1938-as
visszacsatolását követően a
település ismét Magyarország része
lett. A második világháború alatt a
lakosság 16%-át kitevő zsidó
lakosságot deportálták. A területet
1944 őszén foglalta el a szovjet
Vörös Hadsereg. 1971-ben kapott
városi jellegű település rangot.
1945-ben Kárpátaljával együtt az
Ukrán SZSZK része lett. 1991-től az
újonnan létrejött Ukrajnához
tartozik. A település életében
jelentős fejlődést hozott a dubovei
helikoptergyár 1969-es megnyitása. Az
ipartelepítést követően a
település lakossága elérte a 10 ezer
főt. A helikoptergyár szovjet
Mil-helikopterek sárkányszerkezetének
egyes szerkezeti elemeit, valamint
egyéb könnyűfém szerkezeteket
gyártott. A helikoptergyárban
gyártottak a Tupoljev A–3-as
aeroszánt is. Az 1980-as években a
gyár felkészült a Mi–34 könnyű
helikopter sárkányszerkezetének
gyártására is, de a Szovjetunió
felbomlása miatt a tényleges
sorozatgyártásra már nem került sor.
Dombón csupán néhány befejezetlen
Mi–34-es sárkányt építettek. A
gyár a Szovjetunió felbomlása miatt
elveszítette ipari kapcsolatait és
piacait, így a gyár tevékenysége
jelentősen visszaesett. Ez kihatással
volt a településre is, az ipari
munkásság egy része elvándorolt, a
település lakossága 9 ezer fő alá
csökkent.Dubove (Ukrainian:
Дубове, Russian: Дубовое.
Dubove or Dubovoye, Hungarian: Dombó,
Romanian: Dâmbu) is an Urban-type
settlement situated in the Carpathian
Mountains in the Zakarpattia Oblast of
western Ukraine. While officially
designated as an urban-type settlement,
Dubove's character and composition more
closely resembles that of a village. The
current estimated population is around
8,900 (as of 2006)The area once known as
Subcarpathia, which includes present-day
Dubove (originally settled as Dombo),
was part of the Kingdom of Hungary from
the 10th century until 1919. Located in
the county of Máramaros, Dombo gained
prominence in 1755 when it became the
site of the district's forestry office,
which drew skilled lumberjacks and their
families from Bohemia. Following the end
of World War I in 1919, Subcarpathia,
including Dombo, was annexed by the
newly created Czechoslovak Republic and
was given its current name, Dubove, a
derivative of the Slavic word for oak
tree (дуб). During World War II,
Dubove was occupied by pro-Nazi Hungary.
In 1930, 706 (or nearly 16%) of Dubove's
4,416 inhabitants were Jewish.[1] But by
the end of World War II, virtually all
of the Jews had been exterminated. The
Red Army occupied Dubove in 1945 and the
village was officially incorporated into
the Soviet Union the following year. In
1969, Dubove became home to a major
Soviet plant, the Zakarpattia Helicopter
Production Enterprise, creating an
influx of new settlers and eventually
raising the population of the village to
over 10,000. By far the largest employer
in the area, the factory was responsible
for funding several projects in the
village, including a stadium and
technical school. But after the fall of
the Soviet Union in 1991, the factory
laid off roughly 5,000 workers and
Dubove fell on hard times. Although the
factory still creates helicopters today,
most of its resources are devoted to
producing commercial airplane seats,
satellite antennas, and children's sled.
 
 

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Dombóvár
1942
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-6918
Kikiáltási ár: 800 HUF
Licitek száma: 0
Utolsó licit: 0 HUF
Aukció kezdete: 2017-08-16 22:14:48
Aukció vége: 2017-08-23 22:14:48
Aukció lezárása: 6 nap 20 óra
38 perc 22 mp
Licitlépcső: 100 HUF
   
Leírás: Dombóvár 1942 uccai részlet
Dombóvár város Tolna megyében, a
Dombóvári kistérségben. Dombóvár a
megye második legnagyobb települése,
a megyeszékhely, Szekszárd után.Az
itt talált leletek azt bizonyítják,
hogy mind a kő-, mind a bronzkorban
lakott hely volt. I.e. 4. században a
kelták szállták meg Dunántúl
területét, majd I.sz. 8-ban a rómaiak
véglegesen meghódították és a
birodalomhoz csatolták. Pannóniában
Dombóvár kedvező fekvésének
köszönhette létezését. Fontos utak
vezettek itt a rómaiak idejében
Pécsről Győrbe és Óbudára, a
rómaiak jelenlétét számos
régészeti lelet bizonyítja. A város
a római korban Pons Sociorum
Mansuectina néven (Kapos-folyó
átkelő) létezett, de csak egy híd
volt itt, míg egy közeli faluban,
Alsóhetényben katonai erőd
működött. Az 5. században,eltűnt,
város: Iovia is a környéken lehetett.
Dombóvár környékét a honfoglaló
magyarok korán benépesítették, ezt
bizonyítják az ebből a korból
származó feltárt sírok. Első ismert
erődítménye a mai Szigeterdőben az
elmúlt években feltárt téglából
épült vártorony, ami a 12. században
már állt. A település nevét a
szláv dobov(o) (=tölgyes) szóból
eredeztetik . Ma is láthatók a Kapos
partján a valószínűleg a
tatárjárás után épült másik vár
romjai. Első ismert, írásos emléke
az Árpád-házi királyok kihalását
követő időkből származik, ekkor a
Vencel-párti Henrik bán szerezte meg.
Károly Róbert hatalmának
megszilárdítása után az egykori
királyi javakat visszavette és a vár
csere útján 1326-ban a Csák
nemzetség birtokába került. Az új
birtokos család a helynév alapján
Dombainak nevezte magát. A mohácsi
vész után jelent meg Tolna megye
birtokosai között Werbőczy István
királyi kancellár, aki vagyonát
ügyes házassági politikával és
szerződésekkel gyarapította. Dombay
János halála után felesége,
Werbőczy Örzse révén a vár a
Werbőczy Imre birtokába került. A
török tőle foglalta el a döbröközi
várával együtt az 1543-44. évi
hadjáratban. Dombó vára a 15.
században élte fénykorát. A vár
falai között élt Dombó (Dombay) Pál
jogtudós, a királyi tábla bírája,
aki 1514-ben – több társával
együtt – megbízást kapott Werbőczy
István Hármaskönyvének
felülvizsgálatára. Werbőczy István
itt írta fő műve, a Hármaskönyv
(Tripartitum) jelentős részét. Az
1517-ben kiadott mű négy évszázadon
át döntően meghatározta
Magyarországon a politikai és jogi
gondolkodást. A Dombó család egykori
várában tartózkodott 1537-ben Tinódi
Lantos Sebestyén. A várban szerezte
„Jáson és Medea” című
széphistóriáját. (Tinódi Sebestyén
diák) készítette, midőn bal kezét
Dombóváron nehéz seb gyötörte -
olvashatjuk a versfőkben.) A török
hódítás Dombóváron egy
várkastélyt és mellette egy mozgalmas
kisvárost talált. A török az
elfoglalt területeken igyekezett
véglegesen berendezkedni. Az új
közigazgatási rendszer szerint a budai
pasalik (kormányzóság) koppányi
szandzsákjának (kerület) egyik
központja, s a török állandó
katonaságot tartott benne. A vár
környékét 1683-ban a Bécs alól
menekülő Ali Musztafa csapatai
felperzselték. A török kiűzése
után a várat felrobbantották,
köveinek nagy részét széthordták. A
lakosság az új település első
házait a mai Kakasdombon emelte, majd
innen terjeszkedett előbb északi, majd
keleti irányba. A Dombóvár
környékén gazdátlanná vált
óriási területeket herceg Esterházy
Pál nádor vásárolta meg,
birtokközponttá tette, s ettől kezdve
az Esterházyak 1944-ig fontos szerepet
játszottak Dombóvár életében. Az
1767. évi úrbéri összeíráskor
Dombóváron már 112 család élt.
Dombóváron 1848. április 10-én
alakult meg a nemzetőrség, melynek
létszáma 101 fő volt. Jellasics
csapatai 1848. szeptember 27-én
vonultak be a városba, két nap után
továbbvonultak, ám Ozoránál Csapó
Vilmos felkelői október 7-én
lefegyverezték őket. Fényes Elek
1851-ben megjelent Magyarország
Geographiai Szótára című művében
többek között az alábbiakat
olvashatjuk:Dombóvár magyar
mezőváros Tolna megyében. ... Lakja
1200 kath., 80 zsidó, kath. paroch.,
derék uradalmi épületekkel. Róna
határa első osztálybeli, rétjei
jók, szőlőhegye, erdeje bőséges,
Utóbbi megállapítást igazolja az
1848-ban megjelent Hármas Kis-Tükör:
„Tolna megyét is ha van kedved
eljárd, Itt van Simontornya, Bonyhád,
Kölesd,Szekszárd, Nézd-meg Paksot,
Tolnát, Hőgyészt, Battát,
Földvárt, Döbröközt, Ozorát s a
gazdag Dombóvárt.” Dombóvár igazi
fejlődését a vasútépítés hozta
meg. 1872-ben készült el a
Dombóvár-Zákány, majd következő
évben a Dombóvár-Bátaszék-Baja
vonal. 1882-ben adták át a
Budapest-Pécs közötti vasútvonalat,
mely Újdombóvárt érintette. 1906-ban
nyílt meg a Dombóvár-Veszprém
közötti vasútvonal. 1908-ra
építették át Újdombóvárra a
bátaszéki vonalat, , ezáltal
Dombóvár az ország egyik legfontosabb
és legnagyobb vasúti csomópontja
lett. Súlyosan érintette a várost az
I. világháború kitörése. Amellett,
hogy a tervezett beruházásokat el
kellett halasztani, a frontra
kiküldött dombóvári katonák
tömegesen estek el vagy sebesültek
meg. Szepessy László költő 1915.
augusztus 1-jén esett el a doberdói
fennsíkon, az alig egy éve létrejött
gimnázium tanárai közül a fronton
vesztette életét Regula Antal és
Schneider András. A
Tanácsköztársaság kikiáltása után
Dombóváron is létrejött a
direktórium, tagjai Gyenis Antal
iskolaigazgató, Molnár György
rajztanár és Udvari Vince MÁV-kalauz
voltak. A Tanácsköztársaság bukása
után mindhármukat kivégezték. A
trianoni békediktátum Tolna megyét
közvetlenül nem érintette. A két
világháború közötti Horthy-korszak
fő célja a gazdaság és a kultúra
föllendítése, továbbá az elvesztett
területek visszaszerzése volt. A mai
Újdombóvár városrész kialakulása
1919-ben kezdődött, amikor az
Esterházy-birtokból 200 kataszteri
holdat kimértek 591 építési
teleknek. A település 1945-re
gyakorlatilag felépült. 1925-re
felépült az 1903-ban alapított Szent
Orsolya-rendi zárdainternátus
épülete Möller Károly tervei
szerint, ahol 1959-ig - a Kaposvárra
történt áthelyezésig -
tanítóképzés is folyt. Ugyancsak
1925-ben adták át az Ipartestület
mozgószínházát és vendéglőjét.
1927-re készült el az újdombóvári
községháza Dvorzsák Rezső
építész tervei alapján. 1929-ben
átadták az Eszterházy Miklós Nádor
Gimnázium épületét, mely Alpár
Ignác tervei alapján készült.
1929-ben adták át rendeltetésének a
református templomot, a következő
évben pedig elkészült az evangélikus
templom. Ugyanebben az évben
kezdődött meg a tanítás az
újdombóvári iskola újonnan átadott
épületében. 1934-ben szentelték fel
az újdombóvári katolikus templomot,
melynek tervezője Fábián Gáspár
műépítész volt. Ebben az évben
adták át a városi strandfürdőt is.
A II. világháború ugyancsak jelentős
veszteséget okozott a városnak. A
zsidók 1944-ben történt
elhurcolásának 541 áldozata volt.
1944. december 1-jén a bevonuló
szovjet katonák mintegy 30 polgári
személyt lemészároltak, ugyanennyit
pedig – főleg németes nevük miatt
– elhurcoltak. A világháborús
emlékmű 217 áldozatot sorol fel. A
II. világháborút követő koaliciós
éveket 1948-tól a kommunista
diktatúra váltotta fel. 1956-ban a
községben is népmozgalmat váltott ki
a budapesti október 23-i események
híre. Október 25-én mintegy 500
tüntető vonult a tanácsháza elé és
követelésükre a tanács lemondott.
Megválasztották a Forradalmi
Bizottságot, melynek elnöke Kovács
Gyula bejelentette, hogy Antal István
tanácselnök a helyén marad, egyben a
fegyverek kiosztását meghiúsította.
Ennek köszönhető, hogy a forradalom
mindvégig békés körülmények
között zajlott. Október 26-án
nagygyűlést szerveztek a szovjet
emlékmű elé, melynek során az
obeliszket – annak ellenére, hogy a
pártbizottság rendeletére a vörös
csillagot már levésték róla –
ledöntötték. A szovjet csapatok
minden ellenállás nélkül foglalták
el a községet november 4-én. A
forradalmi tanács tagjait a
Szovjetunióba, (Ungvárra) hurcolták.
Szabadulásuk is rendhagyó volt, mivel
Antal István tanácselnök és Daradics
Béla a pártbizottság titkára
személyes közbenjárására
bocsátották őket szabadon, amikor
már a kaposvári börtönben voltak.
Hazaérkezésüket – Antal István
visszaemlékezése szerint - nagyobb
tömeg üdvözölte, mint amikor a
forradalmi tanácsot megválasztották.
Dombóvár és Újdombóvár
közigazgatási egyesítése 1946-ban
történt meg. Az 1960-as, 1970-es
években az ötéves tervek keretében
több üzemben korszerűsítésre és
új üzemek létesítésére került
sor. Így jött létre a kenyérgyár, a
kesztyűgyár, a Láng Gépgyár és a
Pátria Nyomda, majd a Csavaripari
Vállalat. 1970. április 1-jén
Dombóvárt várossá nyilvánították,
ami újabb lendületet adott az iparnak
és a kereskedelemnek. Áruház,
szálloda, művelődési ház, új
iskolák épültek, torna- és
sportcsarnokok létesültek.
1973-ban kezdődött a város legfőbb
idegenforgalmi vonzerejének, Gunaras
termál-, és gyógyfürdőnek az
építése.Dombóvár is a town in Tolna
County, Hungary.
 
 

A nagyításhoz kattintson a képre
   
Megnevezés: Dombóvár
Evangélikus
Templom
1942
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-6917
Kikiáltási ár: 500 HUF
Licitek száma: 0
Utolsó licit: 0 HUF
Aukció kezdete: 2017-08-16 22:14:48
Aukció vége: 2017-08-23 22:14:48
Aukció lezárása: 6 nap 20 óra
38 perc 22 mp
Licitlépcső: 100 HUF
   
Leírás: Dombóvár Evangélikus Templom 1942
Dombóvár város Tolna megyében, a
Dombóvári kistérségben. Dombóvár a
megye második legnagyobb települése,
a megyeszékhely, Szekszárd után.Az
itt talált leletek azt bizonyítják,
hogy mind a kő-, mind a bronzkorban
lakott hely volt. I.e. 4. században a
kelták szállták meg Dunántúl
területét, majd I.sz. 8-ban a rómaiak
véglegesen meghódították és a
birodalomhoz csatolták. Pannóniában
Dombóvár kedvező fekvésének
köszönhette létezését. Fontos utak
vezettek itt a rómaiak idejében
Pécsről Győrbe és Óbudára, a
rómaiak jelenlétét számos
régészeti lelet bizonyítja. A város
a római korban Pons Sociorum
Mansuectina néven (Kapos-folyó
átkelő) létezett, de csak egy híd
volt itt, míg egy közeli faluban,
Alsóhetényben katonai erőd
működött. Az 5. században "eltűnt"
város: Iovia is a környéken lehetett.
Dombóvár környékét a honfoglaló
magyarok korán benépesítették, ezt
bizonyítják az ebből a korból
származó feltárt sírok. Első ismert
erődítménye a mai Szigeterdőben az
elmúlt években feltárt téglából
épült vártorony, ami a 12. században
már állt. A település nevét a
szláv dobov(o) (=tölgyes) szóból
eredeztetik . Ma is láthatók a Kapos
partján a valószínűleg a
tatárjárás után épült másik vár
romjai. Első ismert, írásos emléke
az Árpád-házi királyok kihalását
követő időkből származik, ekkor a
Vencel-párti Henrik bán szerezte meg.
Károly Róbert hatalmának
megszilárdítása után az egykori
királyi javakat visszavette és a vár
csere útján 1326-ban a Csák
nemzetség birtokába került. Az új
birtokos család a helynév alapján
Dombainak nevezte magát. A mohácsi
vész után jelent meg Tolna megye
birtokosai között Werbőczy István
királyi kancellár, aki vagyonát
ügyes házassági politikával és
szerződésekkel gyarapította. Dombay
János halála után felesége,
Werbőczy Örzse révén a vár a
Werbőczy Imre birtokába került. A
török tőle foglalta el a döbröközi
várával együtt az 1543-44. évi
hadjáratban. Dombó vára a 15.
században élte fénykorát. A vár
falai között élt Dombó (Dombay) Pál
jogtudós, a királyi tábla bírája,
aki 1514-ben – több társával
együtt – megbízást kapott Werbőczy
István Hármaskönyvének
felülvizsgálatára. Werbőczy István
itt írta fő műve, a Hármaskönyv
(Tripartitum) jelentős részét. Az
1517-ben kiadott mű négy évszázadon
át döntően meghatározta
Magyarországon a politikai és jogi
gondolkodást. A Dombó család egykori
várában tartózkodott 1537-ben Tinódi
Lantos Sebestyén. A várban szerezte
„Jáson és Medea” című
széphistóriáját. ("Tinódi
Sebestyén diák készítette, midőn
bal kezét Dombóváron nehéz seb
gyötörte" - olvashatjuk a
versfőkben.) A török hódítás
Dombóváron egy várkastélyt és
mellette egy mozgalmas kisvárost
talált. A török az elfoglalt
területeken igyekezett véglegesen
berendezkedni. Az új közigazgatási
rendszer szerint a budai pasalik
(kormányzóság) koppányi
szandzsákjának (kerület) egyik
központja, s a török állandó
katonaságot tartott benne. A vár
környékét 1683-ban a Bécs alól
menekülő Ali Musztafa csapatai
felperzselték. A török kiűzése
után a várat felrobbantották,
köveinek nagy részét széthordták. A
lakosság az új település első
házait a mai Kakasdombon emelte, majd
innen terjeszkedett előbb északi, majd
keleti irányba. A Dombóvár
környékén gazdátlanná vált
óriási területeket herceg Esterházy
Pál nádor vásárolta meg,
birtokközponttá tette, s ettől kezdve
az Esterházyak 1944-ig fontos szerepet
játszottak Dombóvár életében. Az
1767. évi úrbéri összeíráskor
Dombóváron már 112 család élt.
Dombóváron 1848. április 10-én
alakult meg a nemzetőrség, melynek
létszáma 101 fő volt. Jellasics
csapatai 1848. szeptember 27-én
vonultak be a városba, két nap után
továbbvonultak, ám Ozoránál Csapó
Vilmos felkelői október 7-én
lefegyverezték őket. Fényes Elek
1851-ben megjelent Magyarország
Geographiai Szótára című művében
többek között az alábbiakat
olvashatjuk: "Dombóvár magyar
mezőváros Tolna megyében. ... Lakja
1200 kath., 80 zsidó, kath. paroch.,
derék uradalmi épületekkel. Róna
határa első osztálybeli, rétjei
jók, szőlőhegye, erdeje
bőséges,..." Utóbbi megállapítást
igazolja az 1848-ban megjelent Hármas
Kis-Tükör: „Tolna megyét is ha van
kedved eljárd, Itt van Simontornya,
Bonyhád, Kölesd,Szekszárd, Nézd-meg
Paksot, Tolnát, Hőgyészt, Battát,
Földvárt, Döbröközt, Ozorát s a
gazdag Dombóvárt.” Dombóvár igazi
fejlődését a vasútépítés hozta
meg. 1872-ben készült el a
Dombóvár-Zákány, majd következő
évben a Dombóvár-Bátaszék-Baja
vonal. 1882-ben adták át a
Budapest-Pécs közötti vasútvonalat,
mely Újdombóvárt érintette. 1906-ban
nyílt meg a Dombóvár-Veszprém
közötti vasútvonal. 1908-ra
építették át Újdombóvárra a
bátaszéki vonalat, , ezáltal
Dombóvár az ország egyik legfontosabb
és legnagyobb vasúti csomópontja
lett. Súlyosan érintette a várost az
I. világháború kitörése. Amellett,
hogy a tervezett beruházásokat el
kellett halasztani, a frontra
kiküldött dombóvári katonák
tömegesen estek el vagy sebesültek
meg. Szepessy László költő 1915.
augusztus 1-jén esett el a doberdói
fennsíkon, az alig egy éve létrejött
gimnázium tanárai közül a fronton
vesztette életét Regula Antal és
Schneider András. A
Tanácsköztársaság kikiáltása után
Dombóváron is létrejött a
direktórium, tagjai Gyenis Antal
iskolaigazgató, Molnár György
rajztanár és Udvari Vince MÁV-kalauz
voltak. A Tanácsköztársaság bukása
után mindhármukat kivégezték. A
trianoni békediktátum Tolna megyét
közvetlenül nem érintette. A két
világháború közötti Horthy-korszak
fő célja a gazdaság és a kultúra
föllendítése, továbbá az elvesztett
területek visszaszerzése volt. A mai
Újdombóvár városrész kialakulása
1919-ben kezdődött, amikor az
Esterházy-birtokból 200 kataszteri
holdat kimértek 591 építési
teleknek. A település 1945-re
gyakorlatilag felépült. 1925-re
felépült az 1903-ban alapított Szent
Orsolya-rendi zárdainternátus
épülete Möller Károly tervei
szerint, ahol 1959-ig - a Kaposvárra
történt áthelyezésig -
tanítóképzés is folyt. Ugyancsak
1925-ben adták át az Ipartestület
mozgószínházát és vendéglőjét.
1927-re készült el az újdombóvári
községháza Dvorzsák Rezső
építész tervei alapján. 1929-ben
átadták az Eszterházy Miklós Nádor
Gimnázium épületét, mely Alpár
Ignác tervei alapján készült.
1929-ben adták át rendeltetésének a
református templomot, a következő
évben pedig elkészült az evangélikus
templom. Ugyanebben az évben
kezdődött meg a tanítás az
újdombóvári iskola újonnan átadott
épületében. 1934-ben szentelték fel
az újdombóvári katolikus templomot,
melynek tervezője Fábián Gáspár
műépítész volt. Ebben az évben
adták át a városi strandfürdőt is.
A II. világháború ugyancsak jelentős
veszteséget okozott a városnak. A
zsidók 1944-ben történt
elhurcolásának 541 áldozata volt.
1944. december 1-jén a bevonuló
szovjet katonák mintegy 30 polgári
személyt lemészároltak, ugyanennyit
pedig – főleg németes nevük miatt
– elhurcoltak. A világháborús
emlékmű 217 áldozatot sorol fel. A
II. világháborút követő koaliciós
éveket 1948-tól a kommunista
diktatúra váltotta fel. 1956-ban a
községben is népmozgalmat váltott ki
a budapesti október 23-i események
híre. Október 25-én mintegy 500
tüntető vonult a tanácsháza elé és
követelésükre a tanács lemondott.
Megválasztották a Forradalmi
Bizottságot, melynek elnöke Kovács
Gyula bejelentette, hogy Antal István
tanácselnök a helyén marad, egyben a
fegyverek kiosztását meghiúsította.
Ennek köszönhető, hogy a forradalom
mindvégig békés körülmények
között zajlott. Október 26-án
nagygyűlést szerveztek a szovjet
emlékmű elé, melynek során az
obeliszket – annak ellenére, hogy a
pártbizottság rendeletére a vörös
csillagot már levésték róla –
ledöntötték. A szovjet csapatok
minden ellenállás nélkül foglalták
el a községet november 4-én. A
forradalmi tanács tagjait a
Szovjetunióba, (Ungvárra) hurcolták.
Szabadulásuk is rendhagyó volt, mivel
Antal István tanácselnök és Daradics
Béla a pártbizottság titkára
személyes közbenjárására
bocsátották őket szabadon, amikor
már a kaposvári börtönben voltak.
Hazaérkezésüket – Antal István
visszaemlékezése szerint - nagyobb
tömeg üdvözölte, mint amikor a
forradalmi tanácsot megválasztották.
Dombóvár és Újdombóvár
közigazgatási egyesítése 1946-ban
történt meg. Az 1960-as, 1970-es
években az ötéves tervek keretében
több üzemben korszerűsítésre és
új üzemek létesítésére került
sor. Így jött létre a kenyérgyár, a
kesztyűgyár, a Láng Gépgyár és a
Pátria Nyomda, majd a Csavaripari
Vállalat. 1970. április 1-jén
Dombóvárt várossá nyilvánították,
ami újabb lendületet adott az iparnak
és a kereskedelemnek. Áruház,
szálloda, művelődési ház, új
iskolák épültek, torna- és
sportcsarnokok létesültek. 1973-ban
kezdődött a város legfőbb
idegenforgalmi vonzerejének, Gunaras
termál-, és gyógyfürdőnek az
építése.Dombóvár is a town in Tolna
County, Hungary.
 
 

A nagyításhoz kattintson a képre
     
Megnevezés: Egmont
Goethe
Magyar
Könyvtár
1906
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-7018
Kikiáltási ár: 800 HUF
Licitek száma: 0
Utolsó licit: 0 HUF
Aukció kezdete: 2017-08-12 21:14:46
Aukció vége: 2017-08-19 21:14:46
Aukció lezárása: 2 nap 19 óra
38 perc 20 mp
Licitlépcső: 200 HUF
   
Leírás: Egmont - Goethe -Fordította: Salgó
Ernő 1906 Magyar Könyvtár - Lampel
R.Kk.(Wodianer F.és Fiai)R.T.
Könyvkiadóvállalata,Budapest
 
 

A nagyításhoz kattintson a képre
Megnevezés: Elektrotechnik
J.Hermann
1925
Eladó Neve: Source
Értékelés:
Ország: Hungary
Város: Budapest
Termékkód: TK-7012
Kikiáltási ár: 1800 HUF
Licitek száma: 0
Utolsó licit: 0 HUF
Aukció kezdete: 2017-08-10 06:03:09
Aukció vége: 2017-08-17 06:03:09
Aukció lezárása: 0 nap 4 óra
26 perc 43 mp
Licitlépcső: 200 HUF
   
Leírás: J.Hermann 1925 Elektrotechnik Berlin
und Leipzig Walter de Gruyter&Co. 1925
148 oldal Walter De Gruyter & Co,
Berlin, 1925. Hardcover. Book Condition:
Very Good-. 16mo 6\" - 7\" tall; 148+
pages.
 
 

Előző   2 3 4 5 6...   Következő