Rákóczi régiség (online)
ÁRAJÁNLATÁT ELKÜLDHETI e-mailben:rakocziauction@gmail.com AMEDDIG a TERMÉKEN NINCS LICIT !


Attica BC.449

Stolen Works of Art

LiveAuctioneers


Special Hand Persians

Buy at Art.com

Minden amit az izraeli ékszerekről
tudni szeretnél



Kormos Kapitány

Visit webantique.org Published in 40 languages International Online Auction House


Z-Clinic


History Store - Museum Replicas, Guns, Swords, Reproductions, Gifts & Collectibles

Level A conformance icon, 
          W3C-WAI Web Content Accessibility Guidelines 1.0

Visit Art.com

Visit Art.com

Buy at Art.com
Tour Ireland Connemira Mg...
Buy From Art.com

Buy at Art.com

Visit Art.com

Buy at Art.com

Buy at Art.com

Buy at Art.com

Buy at Art.com


The World Clock





Visit Art.com


Notgeld

WEBANTIQUE.ORG RAKOCZIREGISEG.HU

Felhasználónév:

Jelszó:


 

Book-Paper Restoration

Könyv-Papír
Restaurálás

Honterus Antikvárium


Honterus
Antique Books


Fireplace Antique Clock 19th century


24 carat gold-plated Silver


All Along The Watchtower

LiveAuctioneers

artprice


ZEUS


Napoléon Postcards



Golden Candlesticks 19th Century

Visit Art.com

Buy at Art.com
Jimi Hendrix
Buy From Art.com

Buy at Art.com
Eric Burdon and the Anima...
Buy From Art.com

Visit Art.com

Visit Art.com

Buy at Art.com
Color Studies
Buy From Art.com
Visit Art.com

Buy at Art.com
Hustler
Buy From Art.com

Buy at Art.com
Cream Farewell Concert
Buy From Art.com

WEBANTIQUE.ORG

Visit Art.com


regijatek.hu vilagermei.hu notgeldweb.de vilagpenzei.hu notgeldweb.com folkartweb.org oldmoneyweb.com bookantique.com antikaukciok.hu


Buy at Art.com
Lammaliatrice
Buy From Art.com

Buy at Art.com
Gramophone
Buy From Art.com

Buy at Art.com
Good Morning
Buy From Art.com


Buy at Art.com
Vintage Global Map II
Buy From Art.com

Buy at Art.com
Antique Map, Cartographica III
Buy From Art.com

Visit Art.com


Captain Kormos

 

RÁKÓCZI ONLINE AUKCIÓSHÁZ

Képzőművészeti Eljárások Technikák Rövid Ismertetése


A rajz minden képzőművészeti alkotás alapja, az alkalmazott technikától függetlenül, egyetlen kor és egyetlen stílus sem nélkülözhette.


Leonardo da Vinci (1452 - 1519) Art style:High Renaissance Classification:immediately available Work:The Virgin and Child with SS. Anne and John the Baptist, detail of heads of the Virgin and St. Anne (c.1499) Techniquecharcoal and chalk on tinted paper Location:London, National Gallery

<><>

RAJZI ESZKÖZÖK:
I.
SZÉNRAJZ:

A legrégebbi rajzi eszköz a faszén. Az erősen rajzos, vonalas technikától a legszélesebb tónusos technikáig minden kifejezésmódnál használható. Legjobban, a faszénrajzban egyeztethető össze a rajz a festői elképzeléssel. Szénrajzoláshoz a fehér francia M.B.M. jelzésű Ingres-papír a legmegfelelőbb. A szénrajz mikor elkészült,hogy a rajta lévő szénpor el ne kenődjön, hogy le ne törlődjön, rögzítő lakkot használnak.

II.
TUSRAJZ:

A legidőállóbb és a legjobb a kínai koromtus, -használtak-használnak még fekete tust, bisztertust stb.- valamint a merített, sima, jól enyvezett papír, amennyiben tollal készül a tusrajz. Tónusos tollrajzot készíthetünk ecset segítségével, azonban ezt, a technikát már úsztatott, vagy lavírozott rajznak nevezzük. A kínai tus, ha egyszer rászáradt a papírra, a víz nem oldja fel többé.

III.
CERUZARAJZ:

Főleg jól enyvezett, sima vagy textúrás papírt használnak. Művészi szempontból az a fontos, hogy a rajz csak egyféle ceruzával készüljön. A ceruzarajz előnye, hogy javítható. Finomabb vonalú, részletezőbb rajznál kemény HB jelzésű vagy 3-as számú ceruzát, viszont festőibb, lágyabb hatás eléréséhez 2B-től 6B-ig jelzett vagy 1-es számú puha ceruzát használnak.
ÖSSZETÉVESZTHETŐ: Ezüstceruzarajzzal

IV.
EZÜSTCERUZARAJZ:

A jól alapozott merített rongypapírra ezüst irónnal rajzolnak. Nagyon szép, finom szürketónusú rajz készül ezzel a technikával. Ólom és ón ötvözetéből készült irónnal hosszabbítóba foglalva - mivel puhább, mint az ezüst-alapozás nélküli merített papírra ugyanolyan hatást lehet elérni, mint az ezüst irónnal.
ÖSSZETÉVESZTHETŐ: Ceruzarajzzal

V.
KRÉTARAJZ:

Jól enyvezett sima papírra készül a legeredményesebben, fekete, Conté-krétával. A kréta nagy előnye a ceruzával szemben, hogy keménységi foka nem befolyásolja a színét. A vörös krétát vagy „Rőtli”-t- angolvörös kréta-, kezelése a fekete krétától annyiban különbözik, hogy dörzsölésre más színű lesz. A krétarajzot is lakkal rögzítik, hogy a papírról le ne peregjen, vagy el ne kenődjön.

<><>

PAPÍROK:
I. A kézzel merített rongypapír a legjobb minőségű, nem sárgul és a legtartósabb.

II. A fából készült papír gyenge minőségű,idővel törnek, és erősen sárgulnak.

III. A kevert papírok,részben fából,részben nemesebb anyagból készülnek. A fapapíroknál valamivel jobb minőségűek.

Művészi alkotásokhoz,-ha tehetik-, mindig merített rongypapírt használnak. A tiszta merített rongypapír-famentes-úgy állapítható meg, hogy a külső széle szakadozott, nem egyenesen vágott, valamint egy vastag könyv lapjai közé elhelyezve, hogy a fele kiálljon, kitesszük a napra és két hét múlva, megnézzük. Amennyiben a külső és elfedett részek között nincs különbség, akkor a papír minősége kifogástalan. Ha a fényt kapott rész megsárgult, akkor a papír nem famentes, gyenge minőségű. Minden technikához enyvezett papírt kell használni-de nem csak a felületének, hanem egész tömegének enyvezettnek kell lennie. Az enyvezetlen papír olyan, mint az itatós, a rávitt folyadékot beissza. Kitűnő rongypapírok: Fabriano, Wathman és Zanders.

<><>

METSZETEK ISMERTETÉSE

MAGASNYOMTATÁS:

Ennek az eljárásnak több technikáját az időszámítás előtti időkben már alkalmazták. Anyaga lehet agyag, kő, fa, fém, linóleum és egyéb anyagok. A magasnyomtatású dúcon a nyomóformák kiemelkednek, a nemnyomtató részeket eltávolítják mechanikus (vésés, metszés) és kémiai (maratás) módszerekkel. A festék laposan nyomódik a papírba a levonatoknál, hátoldalán enyhe domborulat keletkezik a nyomóforma kiemelkedő részeitől.

I.KŐMETSZET

Évezredekkel ezelőtt a nyomóformák anyagául szolgált. Egyiptomban, Babilonban pecsétlenyomattal jelölték meg a tulajdonukat az emberek. A kínaiak kőmetszetlapokról nyomtattak textíliára az időszámításunk előtt, később másolatokat készítettek vallási, filozófiai, irodalmi művekről papírra, és nagy példányszámban sokszorosították. Készítésüket hivatásos könyvmásolók metszették. A kőmetszés technikájánál a sima kő felületét véséssel vagy kaparással alakították ki a kínaiak, így a vonalas rajz bemélyedt a felületbe. A kő felületét festékkel vonták be, és a kőre helyezett papírt átdörzsölték. A lenyomaton negatívban (fehéren) jelent meg a kép,-fehérvonalas eljárás. A nyomatok, így a tusrajzok hatását hűen adták vissza. Japánban főleg a pozitív rajzolatú kővésetek készültek, a levonatokat pedig kézzel festették ki. A későbbi századokban, pl a XVI. századtól–maratással készítették elő a követ, míg a XVIII.század végén a síknyomásban foglalta el a helyét (litografia). ÖSSZETÉVESZTHETŐ: fehérvonalas fametszettel, linóleummetszettel.

II.FAMETSZET

Lapdúcmetszés:

A fametszet a legrégibb grafikai eljárás. A fába metszett mintanyomó dúc, a Koreában, Kínában, Japánban, Indiában és az Araboknál is ismert textil-és kelmenyomó eljárások voltak, ezek voltak a művészi fametszet előzményei. Technikája ügyes kezű kézművest kíván. A fatörzsből-amit télen vágtak ki, ilyenkor a legalacsonyabb a víztartalma-, a szálirányban kihasított falapoknak legalább egy évig szabad levegőn kell száradnia esőtől és naptól védve, majd fűtött helyiségben utánszáritják. A lapdúcmetszéshez száraz, repedés és csomómentes, megfelelő keménységű falap alkalmas. Megfelelő vastagságura vágják - mindig rostiránnyal-felületét egyenletesen átcsiszolják, végül lenolajjal kenik be. A rajzot különféle módszerekkel lehet felvinni a lapdúcra.. Közvetlenül ceruzával, majd tussal kihúzzák, skiccpauszt ragasztanak rá, fénymásolatot helyeznek rá a rajzi résszel lefelé, vagy fotomechanikai eljárással (fotoxilográfia). Az éles késsel, valamint U és V keresztmetszetű fémvésővel metszik ki a rajz tükörfordított képét. A nyomtatás történhet kézi átdörzsöléssel, vagy géppel. Tónusok, textúravibráltatások hiányzanak ebből a művészetből, viszont kapjuk a vonal kifejező erejének értékét és a foltok jelentőségének legszínesebb példázatait. Japán-Kínai fametszet levonatok: A japánok és kínaiak levonataikat legtöbbször vízfestékkel készítik.A dúcot nagyon finomra csiszolják,hogy a fa epidermise (külső sejtrétege)makulátlan maradjon,és hogy a levonat hajszálprecíz lehessen. Egy festő-rajzolóművész és egy metsző mester közös alkotásai. Emlékezetből rajzolnak s csak a legjellemzőbb vonalak rögzítésére törekszenek. Egy-egy lerögzítés generációkon keresztül elfogadottá válik,és a felfedező művészről kapja a nevét.A plasztikus megjelenítést teljesen a vonalra bízzák,ami szuggesztív erővel hat,amellett a stílus kristálytisztánnyilvánul a metszetekben.A japán metszetek európai ekvivalensei a düreri metszetek( Albrecht Dürer 1471-1528 )-a fametszés egyik legnagyobb meghatározó mestere.


Többdúcos fametszet-színes fametszet:
A Japán-kínai eljárásnál nem vésnek teljes dúcokat, hanem csak egy-egy,a színfelületnek megfelelő nagyságú dúc-töredéket.
Az európai színes fametszethez annyi dúc kell, ahány a szín benne. Hogy a vonalak, színek pontosan csatlakozhassanak, szükséges, hogy az egyes pauzákon és a dúcokon egyeztető jelek legyenek. Minden egyes dúcon a képnek csak egy részlete kerül kivésésre, minden egyéb felületrészt negatívvá vésik (ez nagyon munkaigényes) egészen a kép keretéig. Az így kivésett dúcokat azután sorba véve, különböző színű festékkel behengerelik, és az összes levonatot elkészítik a színek sorrendjében. Többdúcos fametszettel érdekes és rejtélyesnek látszó vonalmetsződéseket lehet elérni.

Tónusos fametszet:

A tónusos fametszet (chiaroscuro) jelentése- világos – sötét, fény-árnyék. E fametszéstechnika elnevezését a festészetből ismert effektusról kapta, amelyet elsőként Leonardo da Vinci (1452 – 1519) fejlesztett ki, művészi módon alkalmazva a fény és árnyék játékát, amellyel a formákat térhatásúnak tudta ábrázolni festményein. Kivitelezésénél, egy szín több fokozatát képviselő dúcok pontos illesztésével készítik. Az alapul szolgáló rajzot kimetszik, lenyomtatják, és még a friss nyomatot átnyomtatják minden színfokozat számára egy-egy további falapra. Fokozatosan a sötétebb tónusok felé haladva, mindig a megfelelő árnyalat rajzát metszik ki.
<><>
A lapdúc nyomatának jellemzői:
élesen kirajzolódó elemek,nagyobb formarészek,amelyek a nemnyomtató részek kiemelése után maradnak meg.A formák durvábbak, a vonalak szélei töredezettek a fa erezetére merőleges vésés irányában,még a fa erezete is jól felismerhető néha a nyomaton.A festék a nyomás következtében a formák széleire kényszerül,körülírva azokat.Európában a XV. és a XVI.századi nyomatoknál uralkodó a vonalszerű jelleg,míg a későbbi századokban inkább a nagyobb folthatás jellemző. ÖSSZETÉVESZTHETŐ:linóleummetszettel,cinkográfiával

<><>
Harántdúcmetszés (xilográfia):

Thomas Bewick (1753-1823)- puszpángfából haránt irányban kivágott és rézmetsző vésőkkel megmunkált dúcról készült nyomatokat küldött a Londoni Society of Art pályázatára 1771-ben. A pályázaton díjat nyert újszerű és a rézmetszethez hasonló aprólékossággal készített lapjaival. Az európai grafikusok egy kifinomult, könnyű megmunkálást engedő technikához jutottak. Mivel a harántdúc faanyagából a fadúc rostjai nem szakadoznak fel a vésésnél. Az ötlet nem volt új keletű, a harántdúcok metszését a japánok már alkalmazták a XVI. század óta. A harántdúcmetszet kitűnő reprodukciós technika volt, és elsősorban a könyvgrafikában és a XIX.században a sajtó kiadványokban vált uralkodóvá.Az illusztrációkat a fametszők- xilográfusok metszették ki hűen követve a rajzolatot. A XIX.század derekától fotomechanikai úton vitték át a képeket (fotoxilográfia),és ebben az időben jelent meg a (kromoxilografia)-a festmények reprodukálására,de ezek már nem tartoznak a művészi fametszés történetéhez. A harántdúcnak a legmegfelelőbb -,puszpáng,tiszafa,és a körtefa tömör fája.....
<><>
Harántdúc nyomatának jellemzői:
Harántdúc nyomatának jellemzői: A szálirányra merőlegesen metszett keményfából készült fadúcot metszés előtt simára polírozzák, ezért a festék egyenletes és nem adja vissza a fa struktúráját. A nyomatán a rendkívül finom és aprólékos hálórendszerű vonalak szélei határozottak és jól körülhatároltak. Gyakorlott metsző a legfinomabb vonalakat, a legkényesebb és legváltozatosabb fény-és árnyékhatásokat képes kimetszeni. A kézi munka jellemző vonásai így a fehér részeken keresendők.
ÖSSZETÉVESZTHETŐ: maratott vonalas klisékkel, magasnyomású fémmetszetekkel és kőkarccal.

<><>

A Linóleummetszet:
A linóleumnyomat az egyik legelterjedtebb grafikai technika. Az angol Frederic Walton -1834-1928- 1863-ban találta fel a linóleumot. Összetevői, a parafa, a gyanta, a fa és a lenolaj. Az utóbbi a legfontosabb alkotóeleme, ami latinul linum oleum és erről a kifejezéséről nevezte el F. Walton a találmányát linóleumnak. A linóleummetszet jellemzői: A nyomat szabálytalan foltokból valamint sima részekből áll, a vonalszélek egyenetlenek, a festék mélyen behatol a papírba. A papír hátoldalán megfigyelhető egy árnyképszerű lenyomat, alig észrevehetően vagy szembetűnőbben nyomástól és a papír minőségétől függően. Elég gyakran kombinálják a linóleum- és fametszést a nyomatokon, mivel a rajzosabb részt fába vésik és lenyomtatják, majd erre nyomtatják az egyes színeket-néha a fametszet alá- mivel a linóleumlapok könnyebben megmunkálhatók és abba metszik az egyes színeket. ÖSSZETÉVESZTHETŐ: Fametszettel
Folytatása következik:

   


Rákóczi Online Aukciósház, Sphinx Online Aukciósház Nemzetközi Portálja


KAPCSOLAT:
rakocziauction@gmail.com
webantique@webantique.org
rom8000@gmail.com

www.webantique.org rakocziregiseg.hu


© RÁKÓCZI ONLINE AUKCIÓSHÁZ
Melankólia - Albrecht Dürer (1471.–1528.) 1514 rézmetszet



Albrecht Dürer (Nürnberg, 1471. május 21. – Nürnberg, 1528. április 6.)


Joseph Mallord William Turner (London, 1775, április 23. – Chelsea, 1851, december 19.) angol romantikus festő, John Constable-lel és Boningtonnal együtt a XIX. századi modern festészet irányzatainak elindítója, hatással volt a barbizoni iskolára és az impresszonistákra.



Pierre-Auguste Renoir (Limoges, 1841. február 25. – Cagnes, 1919. december 3.) francia impresszionista festőművész.




Központi Elérhetőség:Magyarország,Budapest H-1074 Rákóczi út 80.
Helpdesk: Tel. +36 1788 8213 +36 202792413
Copyright © MMIX